Magyarország Közép-Európa egyik legrégebbi állama, amely gazdag kulturális örökséggel büszkélkedhet, és évezredes történelmének túlnyomó részében az egész Kárpát-medencét magában foglalta. Mai, mesterséges határai az I. világháború után kerültek a térképre. Hazánk bővelkedik természeti és kulturális látnivalókban: ki ne ismerné a világ talán legszebb fővárosának egyedülálló panorámáját, az aggteleki cseppkőcsodákat, a tokaji borokat, a Balaton lenyűgöző tájait, Hollókő hagyományos parasztházait, vagy a végtelen alföldi pusztát? A világ csodálatos, de ne feledjük: Mindenhol jó, de annyi jó hely van itthon is!

[LAP TETEJÉRE]

[LAP TETEJÉRE]

Alföld

[LAP TETEJÉRE]

Debrecen

Magyarország második legnagyobb városa és Hajdú-Bihar megye és a Debreceni kistérség székhelye; egyike az ország hét regionális központjának. Időnként „a kálvinista Róma” néven vagy „cívisváros”-ként emlegetik.

[LAP TETEJÉRE]

A Nagytemplom

A Nagytemplom Magyarország legnagyobb alapterületű református temploma (közel 1500 négyzetméter beépített területű). A hazai klasszicista építészet egyik legimertebb és legkiválóbb alkotása. A toronyórákkal ellátott, kupolaszerű toronysisakok barokk stílusjegyeket hordoznak. A tornyok 61 méter magasak. A bal oldali torony látogatható, ebben van elhelyezve a tűzvész után újjáöntött, 50 mázsás, öreg Rákóczi-harang, a legnagyobb magyar református harang. Rendkívül szomorú látvány, hogy a harang palástját barbár turisták összefirkálták. A toronyóra alatti szoba kilátóként funkcionál, innen páratlan kilátás nyílik a városra. A templom széles főhomlokzatát ión féloszlopok 7 részre tagolják. A földszinti ajtók és ablakok félkörívesek, míg a fölöttük lévő sorban téglalap alakú ablakok sorakoznak. Az épület leghangsúlyosabb része az óriási méretű timpanon, közepén órával. Maga a templom tulajdonképpen nem más, mint két templomhajó kereszteződése. Az észak-déli hosszhajó belül 15X38 méteres, a mindkét végén a nyolcszög három oldalával záródó kereszthajó pedig 14,2 X 55 méter. Belső tere fehérre meszelt, a két hajó találkozásánál kettős pilasztereken nyugvó csehsüvegboltozatú mennyezetet látunk, ennek gömbátmérője 20,5 méter. A teljes belső magasság 21 méter. Ülőhelyeinek száma 3000, befogadóképessége 5000 fő. A centrális elrendezésű templom bejáratával szemben található a szószék, az úrasztal, a Mózes-szék, illetve az a karosszék, amelyben Kossuth Lajos ült a Nagytemplomban tartott országgyűlésen 1849-ben. Két orgonája van, a bejárat fölött egy új, elektronikus, rezonátorcsövekből felépülő, 3 manuálos, 52 regiszteres orgona áll, amelyet Albert Péter elektromérnök tervezett 1981-ben. Vele szemben, a szószék mögött van a Jakob Deutschmann által, 1838-ban készített, később átalakított, 3 manuálos, 43 regiszteres hangszer, a régi, klasszicista szekrényű orgona.

[LAP TETEJÉRE]

A megyeháza

Az egykori Hajdú vármegye megyeházáját Bálint Zoltán és Jámbor Lajos tervei alapján építették 1911-1912-ben. A telken állt egykor Debrecen első vendégfogadója, a Fejérló Szálló. Eddig terjedt a történelmi belváros, itt ért véget a Nagytemplomtól iduló 670 m hosszú fahíd, amelyen száraz lábbal járhattak a cívisek. A fahidat 1824-ben bontották el, amikor lecsatornázták a főutcát. A Fejérló Szálló, sok neves vendéget fogadhatótt nyitása (1688) óta, pl. 1770-ben a későbbi II. József királyt. A szálló udvarán színielőadásokat is tartottak. Wesselényi Miklós Nemzeti Játékszín Társasága tartotta a város első hivatalos magyar nyelvű színielőadását, 1798. augusztus 11-én. Kolozsvár után itt szólalhatott meg másodszor magyarul a Hamlet. Az előadásoknak az 1811-es tűzvész vetett véget. A mai megyeháza épületének elődje 1876-ben lett Hajdú vármegye közigazgatási központja, 1911-ig, a mai épület építésének kezdetéig. Az új megyeháza épületének homlokzata erősen tagolt, a híres pécsi Zsolnay-gyár pirogránit díszítőelemeivel, virágfűzérekkel és négy fegyveres hajdú szobrával tarkítva. A huszártorony csúcsán Árpád fejedelem bronzszobra áll, a homlokzat közepén Hajdú vármegye címerét lehet látni. Az épület díszterme az Árpád-terem: falát és mennyezetét stukkók s a megye településeinek címerei díszítik. Díszes ablaküvegeit Kernstok Károly tervezte, rajtuk két honfoglaló vezér látható.

[LAP TETEJÉRE]

Kossuth Lajos tér

A tér közepén kapott jelyet Kossuth Lajos szobra. A központban legmagasabban Kossuth, szónoklat közben, baljában a kardját szívéhez emelve. Reá tekint jobbra alacsonyabban kardját tartva Perényi Zsigmond, a főrendiház elnöke. Mellette serényen jegyzetel a képviselőház jegyzője Szacsvay Imre. Mindketten mártírhalált haltak. A harmadik balról Könyves Tóth Mihály debreceni lelkész, szintén halálra ítélték, 1863-ban szabadult börtönéből. A szobor talapzatának hátulján anyjától búcsúzó harcba induló fiatal katona. A téren látható Debrecen egykori főutcáján lefektetett pallójának útvonala, valamint üvegezés alatt egy darab eredeti palló, melyet az itteni munkálatok folyamán találtak. A Kossuth-szobor mellett helyezték el a város címerét mintázó mozaik kört. Karácsony idején, itt helyezik el a mindenki karácsonyfáját. A téren impozáns szökőkút található, mintázata a magyarok bejövetelét mutatja. Felette a város jelképe a Főnix madár. A tér Hatvan utcai torkolatában helyezték el Szabó Lőrinc egészalakos szobrát, mely a mai igényeknek megfelelően talapzat nélküli, közvetlenül a szemlélődő előtt áll egy villanyoszlopnak támaszkodva.

[LAP TETEJÉRE]

Református Kollégium

1662-1668 között épült meg a kollégium négyszögletes épülete, melyben az elűzött nagyváradi diákok után, a hasonló sorsra jutott sárospatakiak telepedtek le. 1797-től a hazai felsőoktatásban először itt vezetik be a magyarnyelvű oktatást. Az1848-49-es forradalom és szabadságharc idején a Debrecenbe menekült kormány forradalmi országgyűlései a Kollégiumban üléseztek csaknem fél éven át. Az 1662-1668 között épített kollégiumi épület, 1802-ben leégett. 1803-ban Péchy Mihály által küldött tervek alapján megkezdték az építkezést, Éderer és Huzl építőmesterek, majd Rabl Károly és öccse Kornél dolgoztak az épületen, amely 1816-ban készült el. A főépületben az Iskolatörténeti- és Egyházművészeti Kiállítást, az Oratóriumot, a Nagykönyvtárat lehet megnézni. A második emeleti lépcsőházat Gáborjáni Szabó Kálmán freskói díszítik, a kollégium életéből vett jeles eseményeket ábrázolva. Ugyanitt látható Torockai Osvald ólomablak-kompozíciója Hatvani István professzorról, a "Debreceni Faust"-ról. A könyvtár jelenleg Magyarország legnagyobb egyházi jellegű könyvgyűjteménye: 560.000 dokumentuma között 35.000 kéziratot és 30 kódexet, 150 ősnyomtatványt és több mint 1600 régi magyar nyomtatványt őríz. Bibliagyűjteményében 250 féle nyelven található meg a Szentírás. Köteteinek egy részét külföldi egyetemet járt diákok hozták haza, hogy ezzel gyarapítsák alma materük gyűjteményét. Leghíresebb diákjai: Szenci Molnár Albert, Csokonai Vitéz Mihály, Diószegi Sámuel, Ady Endre, Szabó Lőrinc és Oláh Gábor.

[LAP TETEJÉRE]

Déri Múzeum

A Déri Múzeum elődje az 1902-ben alapított városi múzeum volt, amely Löfkovits Artur ékszerész kezdeményezésére magángyűjtők adományaiból jött létre, száz esztendei késéssel a Magyar Nemzeti Múzeum alapítása után. Zoltai Lajos és Ecsedi István muzeológusok fáradhatatlan gyűjtései emelnék ki a vidéki múzeumok sorából, ha 1920-ban Déri Frigyes bácskai születésű, Bécsben élő selyemgyáros, aki mindvégig megőrzi magyar állampolgárságát, kincseket érő 3 világrész anyagát felölelő régiséggyűjteményét nem adományozta volna Debrecennek. Bár a gyűjteményt Déri eredetileg Bajának szánta, tervét megváltoztatta, mert iskolák, egyetemek városába kívánta elhelyezni, ahol eredményesebben szolgálhatja a magyar közművelődést. Déri Frigyes még az építési költségeket is vállalni akarta, de 1924-ben váratlanul meghalt. Az építésre lekötött értékpapírok elértéktelenedtek. A város saját erejéből 1928 tavaszára építette meg a múzeumot, homlokzatán arany betűk hirdetik: ARS LONGA VITA BREVIS EST („Az élet véges, a művészet örök”). A Déri-gyűjteményt, a városi múzeum és a közművelődési könyvtár anyagát egyesítő Déri Múzeumnak 1938-ban Déri Frigyes fivére, Déri György tüzérezredes, értékes néprajzi gyűjteményt adományozott, amely a Kárpát-medence népművészeti alkotásaiból állt. 1941-ben már látható volt a múzeum kiállításain.

[LAP TETEJÉRE]

A Debreceni Egyetem

Az épület alapkőletételére 1927-ben került sor, s 1932-ben már fel is avatták a Korb Flóris tervezte neobarokk stíluselemekkel gazdag ötszintes eklektikus épületet. Sem a tervező, sem a kivitelező-fővállalkozó Stégmüller Árpád nem érte meg a nagy mű elkészültét. Haláluk után Patzó Márton irányította a munkálatokat. A központi épület átadásakor, a tudomány új csarnokára Baltazár Dezső (1871-1936) püspök adott áldást. Az egyetem 1921-től gróf Tisza István (1861-1918) miniszterelnök nevét viselte. Főfrontja 108 méter, alapterülete 6200 m2. 29 m magas, 700 m2 nagyságú üvegtetős díszudvarát árkádos folyosórendszerek kerítik. A 150 000 m3-es egyetem, a város legnagyobb épülete. Az aula egyetlen dísze Kossuth Lajos mellszobra, Pándi Kiss János szobrász alkotása. Az egyetem 1952-ben vette fel Kossuth Lajos nevét. 1956 után megindult nyugati nyelvek oktatása, a tanár szakon öt évre emelkedet a képzési idő. A díszudvar galériafalain emléktáblák örökítik meg a jogelőd Református Kollégium, majd Debreceni Tudományi Egyetem nagy egyetemi tanárainak és diákjainak a nevét. Az egyetemi könyvtár 1918-ban nyílt meg egy belvárosi épületben. 1932-ben került a mai helyére; 1952 óta kötelespéldány gyűjtő könyvtár, minden hazai nyomdaterméket megkap, 1976-ban nemzeti jelleget kapott és így a második nemzeti könyvtár az Országos Széchenyi Könyvtár után. Az egyetem mellett állították fel egy hatalmas tölgyfa árnyékában, Debrecen egyik legszebb köztéri szobrát. Varga Imre "Professzor" című alkotása Hatvani Istvánt örökíti meg.

 

[LAP TETEJÉRE]

Kecskemét

Kecskemét Magyarország szívében, a Duna-Tisza közti homokhátságon, Budapesttől délre, 86 kilométerre, fekszik. Kecskemétet eddig (2008) szerencsére kevésbé érintették az urbanizáció káros hatásai: még igazán „élhető” város: a polgárok szívesen sétálnak az utcákon, a főtéren, nem menekülnek el az agglomerációba. A város a zene, a képzőművészet és az animáció nemzetközi hírű műhelyeinek, egyedülálló gyűjteményeknek és elismert tudományos intézeteknek is otthont ad, amelyeknek feladata művészeti - és kulturális értékeink megőrzése és bemutatása. Mindezek mellett Kecskemét évről - évre visszatérő fesztiválok egész sorával várja a látogatókat.

[LAP TETEJÉRE]

A Városháza

A szecessziós stílusú palota 1892-1896 között épült Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei szerint. A külső majolikadíszek a Zsolnay-gyárban készültek. A közgyűlési teremben Székely Bertalan freskója látható. A városháza épületén keleti stílusjegyek vegyülnek a tetőtér kiképzésének franciás megoldásaival, valamint az angliai építészet motívumaival. A palota főhomlokzata kétemeletes, a két oldalszárny és a hátsó front egyemeletes. Bejárati homlokzatán magas, háromszögletű oromfal, baldachinos erkély, négyoszlopos kocsifelhajtó van. A torony a hajdani várkastélyok hangulatát idézi. Falburkolásra nagy számban használtak fel a hazai földből égetett, a magyar népművészet stilizált formáival ékesített kerámiadíszeket. Az épületben jelenleg Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzatának irodái foglalják el a legtöbb helyet, de itt található a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltárának egy része. Az épületben kapott helyet a Tourinform-iroda is.

[LAP TETEJÉRE]

A Cifrapalota

1902-ben tervezte Márkus Géza szecessziós stílusban. Márkus a lechneri felfogású nemzeti formálást követte. Egykor üzletek, lakások, kereskedelmi kaszinó működött benne, ma a Kecskeméti Képtár található itt. Az épület legfőbb jellemzői: a homlokzati falsík színes majolika díszítése, melynél a népművészeti motívumkincs dominál, a kétemeletes homlokzatnak a hullámvonalú lezárása, a díszes kiképzésű, magas tető. A mázas homlokzatdíszeket és a tetőcserepeket itt is – mint a Városházánál is – a Zsolnay gyár készítette. A képtár három fontos gyűjteményt őriz. Egyik a Nemes Marcell adományozta kollekció. Nemes a század elejének legnevesebb magyar műgyűjtője volt. 81 képet adományozott a városnak 1911-ben, túlnyomórészt múlt századi és kortárs magyar festők alkotásait. Ezek nagy része már akkoriban igen értékes volt: Munkácsy Mihály, Székely Bertalan, Márffy Ödön, Gulácsy Lajos, Rippl-Rónai József, Vaszary János, Czigány Dezső festményei. Nemes Marcell figyelmét Kecskemétre Iványi-Grünwald Béla hívta fel: a város tekintélyes áldozatok árán épp ekkor létesített művésztelepet, így méltónak találta az értékes gyűjtemény elhelyezésére. A másik a Farkas István–Glücks Ferenc gyűjtemény. Glücks Ferenc budapesti pékmester volt, aki a híres festő, Farkas István fiaitól vásárolta meg az egykori Wolfner gyűjteményt. Wolfner József a Művészet című folyóirat kiadója és emellett mecénás volt. Ösztöndíjakat fizetett egyes művészeknek, akik közül a legismertebb Mednyánszky László és Nagy István volt, cserébe igényt tartott a járadék folyósítása alatti időszakban született művekre. Ennek köszönhető, hogy az ország legnagyobb Mednyánszky-gyűjteménye a Kecskeméti Képtárban látható. A Farkas–Glücks anyagnak van egy másik része, amelyben – egyebek mellett – Anna Margit, Ámos Imre, Barcsay Jenő és Egry József festményei is megtalálhatók. A harmadik és egyben legnagyobb gyűjteménye a Képtárnak a miskei Tóth Menyhért (1904–1980) életműve, amely 2000 festményből és 8000 grafikából áll.

 

 

[LAP TETEJÉRE]

Balaton

A Balaton és környéke Magyarország legnépszerűbb üdülőhelye. Vízparti pihenés, történelmi és kulturális emlékek, népi hagyományok, kerékpáros és vízi túrák, ritka természeti értékek, gasztronómia különlegességek, látványos programsorozatok - mindezt együtt kínálja a magyar tenger.

Az 590 négyzetkilométernyi vízfelületű Balaton környéke a XVIII-XIX. századtól a társasági élet egyik központja. A tó felszínét évi átlagban több mint kétezer órán át süti a nap. Nyaranta a tó vize 25-27 Celsius-fokra is felmelegszik. A déli parton sekély, az északin gyorsabban mélyül a víz, mélysége átlagosan 3-4 méter, a legnagyobb, 11,5 méteres mélységét a Siófoki- és a Szemesi-medence közötti szorosnál, a Tihanyi-kútban éri el.

[LAP TETEJÉRE]

"BALABALATON"

Mikor  elindul  a  vonat  a szívem...

 

[LAP TETEJÉRE]

Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai (1995)

Az Aggteleki Nemzeti Parkot elsősorban az élettelen természeti értékek, a felszíni formák és a barlangok védelme érdekében hozták létre 1985-ben. Területének 75%-át lombhullató erdők borítják. Mozaikszerűen elhelyezkedő tisztások, sziklagyepek, kőkibúvásos hegyoldalak biztosítanak életteret az értékes növényeknek, a gazdag rovarvilágnak és a területen előforduló több mint 220 madárfajnak.

[LAP TETEJÉRE]

A Nemzeti Park

A Nemzeti Park viszonylag kis területén (közel 20 000 ha) több mint 200 kisebb-nagyobb barlang található.
A karsztvidék és egyben Magyarország leghosszabb barlangja a Baradla-barlang, melynek összhosszúsága az oldalágakkal együtt 25 km. Ennek egy 5,6 km-es szakasza Szlovákia területén fekszik és Domica néven ismert. A barlang kb. 230 millió éves közép-triász korú mészkőben alakult ki. Kialakulásának kezdetét a földtani adatok alapján kb. 2 millió évvel ezelőttre tehetjük. A patakok vizei a mészkő repedésrendszerébe kerülve oldó és koptató hatásukkal tágították a hasadékokat, lassan létrehozva a mostani járatokat. A csepegő vizek mésztartalmának kicsapódásával keletkezett változatos nagyságú, színű és formájú cseppkövek díszítik a járatokat. A cseppkövek megmozgatták a felfedezők és látogatók fantáziáját. Így születtek az olyan beszédes fantázianevek, mint a Sárkányfej, Tigris, Anyósnyelv, Oszlopok csarnoka vagy az Óriások terme. A régészeti feltárások során talált számtalan lelet bizonyítja, hogy már az őskor embere is ismerte, sőt lakhelyül használta a Baradlát.

[LAP TETEJÉRE]

Béke-barlang

Ugyancsak látogatható a hidrológiai jelentőségű Vass Imre, valamint a légúti megbetegedésben szenvedők gyógyítására alkalmas Béke-barlang. A barlangokat 1, 2, 5 vagy 7 órás vezetett túra keretében lehet bejárni Ezek Aggtelekről és Jósvafőről indulnak. A Baradla-barlang kiváló akusztikájú, kivételes szépségű Hangversenytermében rendezett komoly- és könnyűzenei barlang koncertek különleges élményt nyújtanak a látogatóknak.

[LAP TETEJÉRE]

Baradla-tanösvény

A felszínen jelzett túraútvonalak vezetnek. Az öko-, botanikai, illetve zoológiai túrák keretében a karsztfelszín értékeivel, főbb növénytársulásaival, élőhelyeivel, a hagyományos tájhasználattal, a falusi életmóddal, gazdálkodással, ipartörténeti és kultúrtörténeti emlékekkel, illetve a még fellelhető népszokásokkal, hagyományokkal és mesterségekkel ismerkedhet meg a látogató. Az Aggtelek és Jósvafő közötti 7 km-es út a Baradla-tanösvény; sárga sáv jelzi, időigénye kb. 3 óra. A Jósvafő körüli 9 km-es Tohonya-Kuriszlán tanösvény megtételéhez mintegy 6 óra szükséges. Az Alsó-hegyi Zsombolyos tanösvényt fehér körben piros "T" betű jelzi.

[LAP TETEJÉRE]

Ajánlott kirándulások:

A természeti értékek mellett régészeti és kultúrtörténeti érdekességekkel is szolgál a környék. Rudabánya mellett a 10-12 millió éves lignitrétegből előemberlelet (Rudapithecus) került elő. Itt található Magyarország egyik legjelentősebb bányászattörténeti gyűjteménye, az Érc- és Ásványbányászati Múzeum. A település késő gótikus háromhajós református temploma a XIV-XV. században épült.

A völgyekben a középkorra jellemző településformát őrző egy utcás falvak bújnak meg. Több közülük templomáról nevezetes. A XII. századból való Szalonna és Tornaszentandrás temploma. Ez utóbbi egyedülálló érdekessége, hogy nem egy, hanem két félkörívű szentélye, azaz ikerapszisa van.

A népi mesterségek iránt érdeklődők felkereshetik Hídvégardón a Foncsika népi szövőműhelyt, Gömörszőlősön a közel százéves gépekkel működő gyapjúfeldolgozót és a mézeskalács-dísztárgykészítő műhelyt.

 

Fertő/Neusiedlersee kultúrtáj (2001)

A Fertő-tó Ausztria és Magyarország területén található, így a két ország közös felterjesztése alapján került fel a Világörökségi Listára. A tó a Fertő-Hanság Nemzeti Park része, 1979-ben az UNESCO bioszféra rezervátummá nyilvánította, és Európa nemzetközi jelentőségű vadvizeként tartják számon. A számos ritka, csakis itt élő növény és a kétszáznál is több fészkelő, vonuló madárfaj védelme érdekében a Nemzeti Park egyes részei csak engedéllyel és kísérővel látogathatók. A Fertő vízi telepe nyáron népszerű, strand; lehet itt fürdeni, szörfözni, csónakázni és vitorlázni. A tó körül kerékpárút épült.

A Fertő az eurázsiai sztyepp tavak legnyugatibb képviselője, s egyben Európa legnagyobb szikes (alkaline) tava. A víz sekély, a vízmélység állandóan változik, de átlagosan az egy métert sem éri el. Többször is kiszáradt már a tó, legutóbb 1867-1871 között. Elsősorban a talajvíz és csapadékvíz táplálja, továbbá két patak folyik belé. Természetes lefolyása nincs, vizét a Hanság-főcsatorna vezeti el.

A Fertő-Neusiedler régió viszonylag kis területén különböző klimatikus viszonyok uralkodnak; a kontinentális, a szub-mediterrán és az alpesi éghajlati hatások találkozása változatos növény- és állatvilágot eredményez. A tó partját a kontinentális szikes tavakra és tengerpartokra jellemző sótűrő vegetáció díszíti. A sűrű nádasok és a mintegy 80 sós mocsárfolt valóságos madár-paradicsom.

A tó környéke 8000 éve különböző kultúrák találkozópontja. A régészeti feltárások során az i.e. VI. századból származó, emberi településre utaló eszközöket találtak. Kelták és rómaiak is éltek itt, megtalálták például egy fürdő maradványait Marcus Aurelius (161-180) idejéből. Már a rómaiak is bányászták az itteni mészkövet; a fertőrákosi kőfejtő ma színházi- és operaelőadások különleges díszlete. A vidéknek a természeti értékek mellett figyelemre méltó a népi építészete. A Fertő-tó közelében található települések - Balf, Hidegség, Fertőboz, Hegykő- középkori eredetűek.

A környék jelentős kastélyai a XVIII. században épültek. A fertődi, pompás ban több mint egy évtizedet töltött udvari zeneszerzőként Joseph Haydn. Nagycenken a Széchenyi-család egykori kastélyában Széchenyi István, a legnagyobb magyar, életművét bemutató kiállítás látható. A kastélytól kisvasút vezet Fertőbozra. A klasszicista Gloriettről páratlan kilátás nyílik a tóra. A földművelés, állattartás mellett hosszú múltra tekint vissza a szőlő- és borkultúra ezen a tájon. A dombokra felkúszó szőlőültetvényekről zamatos vörösbor, a híres kékfrankos kerül a palackokba.

A táj állandó változását az itt élők mindig is mondákkal, mesékkel támasztották alá, melyek elválaszthatatlanul hozzátartoznak e vidék kulturális örökségéhez.

A Fertő-tó - Neusiedler See környéke olyan egyedülálló, természeti és földrajzi fejlődés eredménye, melynek alakulásában nagy szerep jutott az egymást követő népcsoportok kultúraváltásainak. A tó háromnegyede Ausztriában fekszik, a régiót azonban mégis olyan természeti egységnek tekinthetjük, amelyet nem jellemez a földrajzi megosztottság.

[LAP TETEJÉRE]

Hortobágyi Nemzeti Park - a Puszta (1999)

A Hortobágy Európa legnagyobb összefüggő, természetes füves pusztája, vagyis nem az erdők kiirtása és a folyószabályozás eredményeként jött létre. Az 1973-ban létrehozott első magyar nemzeti park az ország legnagyobb védett területe (82 ezer hektár). Jelentős része Bioszféra Rezervátum, egynegyede pedig a vizes élőhelyek védelméről szóló Ramsari Egyezmény alapján nemzetközi védettséget is élvez.

A Hortobágy az ember és természet kíméletes földhasználaton alapuló, s így fajok és élőhelyek tekintetében nagyfokú biológiai változatosságot fenntartó, harmonikus együttélésének egyedülálló példája, kimagasló tájképi értékekkel rendelkezik. Pedig első látásra nincs itt semmi. Ha körbetekintünk, az a legfeltűnőbb, hogy nem akasztja meg a tekintetet semmiféle építmény, de még dombok, hegyek sem. A délibáb forró nyári napok látványossága, amikor olyasmit látunk a tájban, ami nincs is ott.

 

A Nemzeti Park területének döntő hányadát természetes élőhelyek, szikes puszták, rétek és az ezek közé ékelődő kisebb-nagyobb mocsarak alkotják. Természetvédelmi szempontból is nagy jelentőséggel bírnak a jóval kisebb területet lefedő mesterséges vizes élőhelyek: a legrosszabb minőségű legelőkön, illetve egykori mocsarak helyén az elmúlt száz évben 6 ezer hektáron kialakított halastavak. A folyószabályozások előtti vízivilág képét mutatja a Tisza-tó, a 70-es években létesített víztározó. Három öblében jól megférnek a vízimadarak, a horgászok, sőt még a zajosabb vízi sportokat kedvelő nyaralók is.

A mocsarak és halastavak a madarak fészkelésének és vonulásának európai jelentőségű helyszínei. Eddig 342 madárfaj előfordulását regisztrálták a Hortobágyon, melyből 152 fészkel is a Nemzeti Parkban. Az egyik legnagyobb látványosság kétségtelenül az őszi daruvonulás. E fajból, mely egyúttal a Park címermadara is, októberben több tízezer példány is megfigyelhető amint éjszakázó helyükre húznak a puszta fölött.

A Hortobágy soha nem volt sűrűn lakott, csekély számú falvai a tatár és a török támadások során elpusztultak. A puszta egyhangúságát a több ezer éve itt élt nomád népek halomsírjai és őrhalmai, a kurgánok, népi nevükön kunhalmok itt törik meg.

Az évezredek folyamán a Hortobágy pusztáin legelő vadállatokat, az őstulkot és a vadlovakat fokozatosan a háziállatok váltották fel. Szép számmal található ezen a vidéken a szívós, igénytelen rackajuh és a szürke marha. Kevésbé ősi fajta a jó szalonnájú mangalica disznó, illetve a nóniusz ló. Ez utóbbi őse a XIX. század elején Normandiából került a Hortobágyra. A látogatót ámulatba ejti a csikósok ügyessége és a vágtázó ménes látványa.

A pusztában élő pásztorok nem használtak állandó épületek maguk, illetve állataik részére. A legtöbb ősi hortobágyi pásztorépítmény - a vasaló, a szárnyék vagy a kontyos kunyhó - igen egyszerű, de praktikus, elsősorban nád felhasználásával készült. Az állatok itatására szolgáló gémeskutak a magyar puszta jelképévé váltak.

A pusztán átvezető kereskedelmi utak mellett 10-12 kilométerenként csárdák épültek, ahol az átutazók megpihenhettek és ahová a pásztorok is gyakran betértek. A csárdák ma is jó szolgálatot tesznek a turistáknak, akik megkóstolhatják a kitűnő pásztor ételeket és az alföldi konyha más jellegzetességeit is.

Hortobágy település idegenforgalmi központjában, a Nagycsárda egykori Szekérállásában kapott helyet a pásztorkodás történetét, tárgyi emlékeit bemutató Pásztormúzeum. A Budapestet Debrecennel összekötő út részeként a Hortobágy folyón 1827-ben kőhíd épült, melyet boltíveinek száma alapján Kilenclyukú hídnak keresztelt el a népnyelv.

A Nemzeti Park védett növény- és állatvilágának megismerését négy bemutató terület és tanösvények segítik. Utazás előtt érdemes tájékozódni a látogatható területekről a turista információs irodákban vagy a Nemzeti Park igazgatóságán. A rendszeres programok közül legismertebb a Nemzetközi Lovas Napok és az augusztusi Hídi-vásár.

[LAP TETEJÉRE]

Az ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és természeti környezete (1996)

Az egykori Pannónia provincia adta annak a hegynek a nevét (mons Pannonia), amelyen a Szent Márton nevét viselő monostor épült, s amely hamarosan "Szent Hegy" (Mons Sacer) lett. A bencés apátságot Géza fejedelem alapította 996-ban. Fia Szent István a második évezred kezdetén látta el birtokokkal és kiváltságokkal Az itáliai és csehországi szerzetesek kezdték meg a közösségi életet, a közös imádságot, a bencésekre jellemző lelkipásztori és kulturális munkát. A monostor tagjai minden nap imádkoznak Magyarország sértetlenségéért.
Az ezeréves szerzetesközösség és épületei együtt éltek és együtt szenvedtek hazánkkal. Az első épületek elpusztultak, de ezeken az alapokon újult meg többször is a templom és a monostor. A nyugati apszis valószínűleg az első templomból való, a falak lényegében az 1137-ben felszentelt templom falai, az oszlopok és a korai gót boltozat a XIII. század első negyedében épült fel. A török kor pusztításait 1700 körül barokk stílusban hozták rendbe, a monostor jelentős része ekkor épült, benne a refektóriummal. A XIX. század első évtizedeiben építették a klasszicista tornyot és a könyvtár épületét, XX. századi a gimnázium és a diákotthon olaszos jellegű épülete.
A modern főkapun belépve jobbról a főapátság barokk épülete, balról a gimnázium és diákotthon oszlopos bejárata fogad bennünket. A főapátságban több mint 40 szerzetes él, az iskolában tanuló fiúk száma 320 körül mozog. Az udvaron tovább sétálva jutunk a belső udvarba, a neoklasszicista homlokzat már a középkori épületrészt takarja.

A bazilika rangot élvező apátsági templomban román, korai gót, késői gót és reneszánsz részek vannak, ezeket a XIX. századi restaurálás igyekezett egymással összhangba hozni. A templom déli oldalához simuló késő-gótikus keresztfolyosót (1486) a monostor legértékesebb építészeti-szobrászati alkotása, a Porta Speciosa, az Ékes kapu köti össze a templommal. A kerengő közelében van a barokk ebédlő és itt található a Főapátsági Levéltár is, amely olyan értékes dokumentumokat őriz, mint például a legrégibb magyar és finn-ugor írott nyelvemlék, a tihanyi apátság alapító oklevele, vagy az 1090 körül kiadott pannonhalmi összeíró-levél az első magyarországi könyvjegyzékkel. Az apátság XIX. századi klasszicista könyvtára mintegy 350 ezer kötetével Európa egyik leggazdagabb kolostori könyvtára. A gyűjtemény legértékesebb darabjai az ősnyomtatványok és kódexek. Kézirattára a magyar egyházi és világi kultúra sok páratlan értékével büszkélkedik.A főapátság gyűjteményei éremtárra, kőtárra, metszetgyűjteményre és képtárra tagozódnak. A könyvtár alatt fekvő kiállító térben ezekből rendezett be a főapátság állandó kiállítást. A nyári hónapokban a Bazilika orgona-hangversenyeknek ad otthont.

A főbejárattal szemben arborétum található, ahol majd' 400 növényfajt gondoznak. A közeli kilátóról szétnézve a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet dimbes-dombos vidékében gyönyörködhetünk. Az ezeréves Főapátság egy része helyi tárlatvezetővel megtekinthető. A istentiszteletek ideje alatt a Bazilikában a vezetés szünetel.

[LAP TETEJÉRE]

A Tokaj-Hegyalja történelmi borvidék kultúrtáj (2002)

A Tokaj nevet az egész világon a borral azonosítják, de a világörökségi címet az ezzel együttjáró szőlőtermelési és borászati kultúra megőrzéséért is kapta. A Magyarország észak-keleti részén elterülő borvidéken előkerült a mai szőlőfajták közös ősének tekinthető miocén kori ősszőlő levelének lenyomata - elmondható tehát, hogy a szőlő Tokajban őshonos. Ez a kivételes mikroklímának; a vulkanikus és posztvulkanikus tevékenységek következtében kialakult talajviszonyoknak, a kedvező fekvésű lejtőknek, a Bodrog és Tisza folyók keltette őszi párának köszönhető. A hordónak való tölgyfák is itt helyben nőnek, a bor érését pedig a pincék falán megtelepedő különleges penész segíti. Az eredményt egészen a legutóbbi időkig gyógyszerként is számon tartották, XIV. Lajos francia király pedig a borok királyának, a királyok borának nevezte.

A Tokaj-Hegyaljai borvidék világörökséggé nyilvánított része összesen 27 települést foglal magába többek közt Tokaj, Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Mád, Mezőzombor, Rátka, Szegi, Tarcal, Tállya legkiemelkedőbb termőhelyeit, de ide tartozik Sátoraljaújhelyen az Ungvári pince, Sárospatakon a Rákóczi pince, Hercegkúton a Kőporosi és a Gomboshegyi pincék, valamint Tolcsván az Oremus és a Bormúzeum pincéi is.

A terület mind földtörténetileg, mind földrajzilag egyedülálló adottságokkal rendelkezik. A vulkanikus és posztvulkanikus tevékenység eredményeképp sokféle talajtípus keletkezett itt, ez hatással van a talaj termő erejére, ásványi anyag tartalmára, hőelnyelő, hőtároló és visszasugárzó képességére. A kedvező fekvésű lejtők, a napsugárzás, a Bodrog és a Tisza közelsége, valamint a hosszú ősz nagyon kedvező klimatikus viszonyokat teremt, melynek egyik következménye, hogy a Botrytis cinera penészgomba nemesrothadást, vagyis a szőlőszemek aszúsodását váltja ki. A szőlőszemek mustja literenként akár 850 gramm cukrot is tartalmazhat, ezzel együtt magas savtartalom és aromaanyag is koncentrálódik benne. Az aszúszemek kiválogatása a fürtből már az 1600-as évek elejére gyakorlattá vált Hegyalján. A sajátos mikroklímának köszönhetően a pincék falán különleges pincepenész telepedik meg, mely a bor érési folyamatára van jótékony hatással.

A magyarság borkultúrája kettős eredetű: egyesíti a keleti, kaukázusi és a nyugati, római szőlőművelési hagyományokat. Ezek tükröződnek Tokaj-Hegyalja szőlőtermesztésében és pinceépítési szokásaiban. A szőlőművelés és borkészítés meglétét itt már a honfoglalás korában valószínűsítik, bár erre vonatkozó tárgyi bizonyítékok nincsenek. A XII. század második felétől, a vallon telepesek megérkezésétől kezdve viszont már adatokkal bizonyítható a szőlőművelés elterjedése ezen a vidéken.

Az évszázadok során különböző népcsoportok -szászok és svábok, lengyelek, románok, örmények és zsidók- telepedtek meg itt, akik mind gazdagították a gazdasági, társadalmi életet, azon belül a bortermelés kultúráját. Ezt a sokszínűséget tükrözi a települések egyházi és világi építészete. A népi építészet emlékei mellett egyedülálló értéket képviselnek az arisztokrácia és a polgárosodó parasztság XVI-XVII. századi épületei is.

A terület 1737 óta élvez védettséget, amikor is egy királyi rendelet - a világon elsőként - zárt borvidékké nyilvánította.. A jellegzetes szőlőbirtokok, farmok, falvak és kisvárosok mélyen fekvő, ősi borpincéiben nyomon követhető a tokaji bor termelésének minden mozzanata. Az elmúlt ezer év alatt kialakult szőlőművelési hagyományok érintetlen, eredeti formában való továbbélése és a borvidék évezrede tartó egysége indokolta, hogy az UNESCO Világörökség Bizottsága a Tokaji történelmi borvidéket 2002-ben mint kultúrtájat felvette a Világörökségi Listára

Tokaj-Hegyalján tehát a táj, az ökoszisztéma, az emberi kultúra és tradíciók olyan egyedülálló összefüggése és egymásrautaltsága alakult ki, amelynek megőrzése és bemutatása egyetemes érdek.

 

[LAP TETEJÉRE]

Budapest Duna-parti látképe, a budai Várnegyed (1987), az Andrássy út és történelmi környezete (2002)

A budapesti Dunapart épületein jól megfigyelhetők a magyar főváros történelmének különböző időszakai. Ez egyike a világ kiemelkedően szép látképeinek. A Világörökség részét képezi a budai oldalon a Műszaki Egyetem néhány épülete és a Lánchíd által közrefogott terület, a Gellért fürdő, a gellérthegyi Szabadság szobor és a Citadella, valamint a budai Vár épületei és a Dunapart a Margit hídig. A pesti oldalon védettséget élvez a Parlament, a Lánchíd pesti oldalán található Roosevelt tér a Magyar Tudományos Akadémia és a Gresham palota épületével, valamint a Dunapart egészen a Petőfi hídig. Buda település egyidős a Honfoglalással (896), de csak a XIII. században indult fejlődésnek, amikor IV. Béla király -védekezésül a tatárok támadása ellen -várat épített a dombra. 1347-ben költözött az udvar Budára, s ekkor kezdődött meg a vár palotává bővítése a korabeli gótikus stílusban. Mátyás király uralkodása idején fényes, reneszánsz, királyi lakhellyé vált. A csaknem másfél évszázadig tartó török uralom alól 1686-ban szabadult föl a város. A három hónapig tartó ostrom jelentős károkat okozott a várban és a városban egyaránt.

A középkori romok felhasználásával már a barokk jegyében indult meg az újjáépítés. Buda, Óbuda és Pest egyesítésével 1873-ban jött létre Budapest, melyhez méltó, új, reprezentatív királyi palota épült fel. A II. világháború alatt aztán az épület és a Várnegyed súlyos károkat szenvedett. A romok eltakarításával megindult a még ma is tartó régészeti feltárás, a középkori maradványok helyreállítása is. Szemben, a pesti oldalon áll a világ egyik legszebb Parlamentje. 268 méteres hosszúságával, 96 méter magas kupolájával, az előtte hullámzó Dunával impozáns látványt nyújt. Csoportosan látogatható, s nemcsak a gyönyörű belső terek, a csillogó arany díszítések, a kor neves művészei által készített freskók és szobrok, a díszes lépcsőházak miatt érdemes felkeresni. Itt látható az első magyar király, Szent István 1000 éves koronája is. A Dunán elsőként megépült kőhíd a Lánchíd, amely a XIX. században Adam Clark angol mérnök tervei alapján készült.

2002-ben a Világörökségi Listára került a már meglévő helyszín kibővítéseként az Andrássy út és történelmi környezete,a millenniumi földalatti és a Hősök tere Budapest létrejöttével óriási fejlődés indult meg a városban. Ez egybeesett a magyar Honfoglalás 1000 éves évfordulójára való készülődéssel. Ekkor épült egységes építészeti koncepció alapján az Andrássy út. A mai Belváros felőli szakaszát 3-4 emeletes, eklektikus, neoreneszánsz bérházak szegélyezik. Középső szakasza szélesebb; a három részre osztott úttestet kettős fasorok között húzódó sétány választja el egymástól. A két szélső sávot eredetileg fakockákkal burkolták, itt lovagolhatott az úri közönség. A harmadik szakaszon előkertes bérházak, illetve parkokban épített nagyobb villák sorakoznak. Az épületek közül kiemelkedik az Operaház és a Balettintézet, a régi Zeneakadémia és a Kodály körönd sgrafittos sarokházai. A Hősök tere félköríves kolonnádjának szobrai a magyar történelem kiemelkedő uralkodóit és vezetőit örökítik meg. A tér két oldalán, egymással szemben áll a Szépművészeti Múzeum és a Műcsarnok. A sugárút alatt húzódik a kontinens első földalatti vasútja.

[LAP TETEJÉRE]

Pécsi Ókeresztény sírkamrák (2000)

A Magyarország déli részén, a Mecsek-hegység lábánál fekvő Pécs éghajlata, növényzete, zegzugos utcácskái valósággal mediterrán hangulatot árasztanak. Gazdag művészeti életével, színházával, múzeumaival, fesztiváljaival nemcsak a környék, de az ország egyik jelentős kulturális központja is. A várost Kr. u. II. század elején a rómaiak alapították. A IV. században Sopianae virágzó tartományi székhely és a korakereszténység egyik jelentős központja volt. Szent István, az első magyar király 1009-ben püspökséget alapított itt, 1367-ben pedig a városban kezdte meg működését Magyarország első egyeteme. A 150 éves török hódoltság építészeti emlékei, a dzsámik, a török fürdő és Idrisz baba türbéje ma is láthatók.

Az ókori Sopianae temetőjében a Kr. u. IV. században egyszerű templomokat, kápolnákat, mauzóleumot és alattuk sírkamrákat építettek római elődeink. A több mint 200 éve folyó régészeti feltárások során a temetőépületek körül több száz melléklettel gazdagon ellátott sírra bukkantak a régészek. Sopianae temetőjét az itt előkerült sírok keresztény szimbólumokkal díszített mellékletei és az épületek bibliai tárgyú freskói alapján ókeresztény temetőnek tartjuk. Nem csak Magyarországon, hanem egész Európában is itt maradtak fenn legnagyobb számban temetői épületek, ezért ez az ókeresztény épületegyüttes az emberiség története szempontjából kiemelkedő kulturális emlékcsoport.

Ókeresztény mauzóleum

A nagyméretű kápolna alatt sírkamra található. A festett falú cubiculum (sírkamra) és a kápolna szint között nem volt közvetlen építészeti kapcsolat, mindkettőt külön-külön bejáraton keresztül lehetett (és lehet ma is) megközelíteni. A sírkamra északi és keleti falát bibliai tárgyú freskók díszítik: Ádám és Éva a paradicsomi fával és a kígyóval, illetve az oroszlánok vermébe vetett Dániel próféta. A keleti falon a Krisztus-monogram töredékét és egy fehér ruhás ülő alak ábrázolását látjuk. A déli oldalfal előtt áll a III. századi faragott, fehér márvány szarkofág. A figurális ábrázolások közötti falfelületeket márványt utánzó festéssel és növényi mintával díszítették.

I. sz. (Péter Pál) sírkamra

A kétszintes épület épségben fennmaradt dongaboltozatos sírkamrájának teljes belső falfelületét freskók borítják. A bejárattal szemközti falon Péter és Pál apostolok mutatnak rá a Jézus jelenlétét szimbolizáló Krisztus-monogramra. Az oldalfalakon Ádám és Éva, Noé, a háromkirályok, Jónás, Szűz Mária és a gyermek Jézus története elevenedik meg. A gazdag növényi és állati ornamentikával (galambok, pávák) díszített boltozaton négy kör alakú keretbe foglalt portré - talán az itt eltemetettek arcképei - is látható. A sírkamra és a közelében feltárt két kisebb, festetlen falú építmény a helyreállítási és restaurálási munkák befejezése után rövidesen látogatható lesz.

I.sz. (Korsós) sírkamra

A föld alatti, festett falú, eredetileg dongaboltozatos sírkamra felett kápolna helyezkedik el. A sírkamrában két sír volt, melyek közül az egyik különleges, kettős fenékburkolatú. A falak gazdag geometrikus és növényi díszítése a Paradicsomkertet idézi. A kamra északi falába mélyített kis fülke kancsó és pohár ábrázolása, melyről a sírkamra a nevét kapta, az oltáriszentséget szimbolizálja.

Ókeresztény temetőkápolna az Apáca utcában

Az észak-déli tengelyű építmény északon apszissal zárul. Az apszisban Kr. u. 390 körül ülőpadot alakítottak ki és egy oltárlapot helyeztek el. Belső terében a padlószint alatt négy sír került elő. A temetőkápolna annyiban különbözik más sopianaei temetői épületektől, hogy itt az épület belső járószintje alá mélyített sírokba és nem sírkamrákba temetkeztek a város keresztény lakosai.

Ajánlott kirándulások:

További török kori emlékek - dzsámi és karavánszeráj - láthatók Szigetváron. Siklós várában börtönmúzeum, kőtár és különféle kiállítások fogadják a látogatókat. Mecseknádasd és Mánfa Árpád-kori (XIII. sz.) templomáról nevezetes. A Duna-Dráva Nemzeti Park, a két folyó vizes élőhelyei, a partokat és a holtágakat kísérő galériaerdők gazdag madárvilágot rejtenek. Az Abaligeti-cseppkőbarlang mintegy 500 méteres szakasza látogatható. Aki pedig elfárad ennyi látnivalótól, sportolhat az Orfűi tavak mellet, felüdülhet Harkány gyógyfürdőjében vagy kipihenheti magát a Villány-Siklósi borvidék kitűnő vörösborai mellett.

[LAP TETEJÉRE]

Győr

Győr, Bécs és Budapest között félúton, szelíd környezetben fekvő patinás, sokszínű város, ahol építészeti, kulturális és természeti értékek sora ötvöződik egymással.

A település sugár irányban összefutó úthálózata észak felől Szlovákiát, nyugatról Ausztriát, délről a Balatont, keletről pedig Budapestet köti a Kisalföld szívéhez. A közelmúltban megnyílt Győr-Pér repülőtér légi úton is elérhetővé teszi a várost.

Magyarország műemlékekben második leggazdagabb vidéki városa a barokk belváros rekonstrukciójának elismeréséül elnyerte a műemlékvédelem Európa-díját. A történelmi korokat idéző templomok, paloták, múzeumok, jellegzetes sarokerkélyek, szűk közök belvárosi sétára invitálják a látogatót.

A győri és Győr környéki szakrális műemlékeink az 1000 éves magyar kereszténység emlékei. Szent István a győri püspökséget egy évezrede alapította az első egyházmegyékkel együtt. A Káptalandombon álló Bazilika és Püspökvár a nyugat-magyarországi kereszténység szimbólumai.

Győr fesztiválváros, ahol a művészetek barátai, az igényes kikapcsolódásra vágyók egész éven át vonzó programokra lelhetnek.

A lendületesen fejlődő gazdasággal és kereskedelemmel rendelkező pezsgő életű település az üzleti élet szereplőinek találkozására is kiváló lehetőséget kínál.

Győrt a folyóvizek mentén szövi, öleli át a természet. A pihenni, felüdülni vágyókat idecsalogatja a gyógyító erejű víz, valamint a környék - a szigetközi vizivilág és a pannonhalmi dombvidék - táji, kultúrtörténeti értékei.

A találkozások városában újonnan megnyílt Rába Quelle Fürdő, a találkozások fürdője szolgáltatásaival újabb kiváló lehetőséget teremt aktív pihenésre, gyógyulásra, kikapcsolódásra.

 

[LAP TETEJÉRE]

Közlekedés

 

 

 

[LAP TETEJÉRE]

Autó

 

A magyar közutak minősége nagy eltéréseket mutat. Különösen egyes kevéssé központi hegyvidéki utjaink, Budapest legtöbb utcája, jó néhány település úthálózata katasztrofális állapotú. Az autópályák hossza, ha lassan is, de nő. Az M1-es egyes részei 2005-ös felújítása után a határig jónak mondható. Az M3-as elérte Miskolcot, Nyíregyházát és Debrecent. Az M5-ös egyelőre változatlanul Kiskunfélegyházáig van meg, 2005-ben jelentős felújításon esik át. Az M7-es 2004-es átépítése óta a budapesti bevezető szakasz 3 sávos lett, egyelőre Balatonszabadiig mehetünk rajta, illetve 2005 nyarán átadtak egy újabb 20 km-es balatoni szakaszt, valamint a Letenyét elkerülő részt. 2006-ig elészülhetnek a hiányzó részek. Folynak az M6-os egyes szakaszainak munkálatai is Dunaújvárosig. Végre sikerült a teljes autópálya rendszert bevonni a matricás közlekedésbe. Jelenleg 4 és 10 napos, hónapos és éves matricát kaphatunk a töltőállomásokon és az autóklubnál.

A 8-as út jelentős részét kiszélesítették, egyre több autóút szakasza van, sok emelkedőn van kapaszkodósáv.

 

A magyar közutak minősége nagy eltéréseket mutat. Különösen egyes kevéssé központi hegyvidéki utjaink, Budapest legtöbb utcája, jó néhány település úthálózata katasztrofális állapotú. Az autópályák hossza, ha lassan is, de nő. Az M1-es egyes részei 2005-ös felújítása után a határig jónak mondható. Az M3-as elérte Miskolcot, Nyíregyházát és Debrecent. Az M5-ös egyelőre változatlanul Kiskunfélegyházáig van meg, 2005-ben jelentős felújításon esik át. Az M7-es 2004-es átépítése óta a budapesti bevezető szakasz 3 sávos lett, egyelőre Balatonszabadiig mehetünk rajta, illetve 2005 nyarán átadtak egy újabb 20 km-es balatoni szakaszt, valamint a Letenyét elkerülő részt. 2006-ig elészülhetnek a hiányzó részek. Folynak az M6-os egyes szakaszainak munkálatai is Dunaújvárosig. Végre sikerült a teljes autópálya rendszert bevonni a matricás közlekedésbe. Jelenleg 4 és 10 napos, hónapos és éves matricát kaphatunk a töltőállomásokon és az autóklubnál.

A 8-as út jelentős részét kiszélesítették, egyre több autóút szakasza van, sok emelkedőn van kapaszkodósáv.

 

 

[LAP TETEJÉRE]

Taxi

Alapvető információk

A budapesti taxik mindegyikén szerepel a „Taxi" felirat, gyakran egy cégnév társaságában (pl. „City Taxi"). Sárga rendszámmal és nyugtaadásra képes taxaméterrel vannak felszerelve. Az így készült nyugtán - többek között - a fizetendő viteldíj mellett a sofőr neve is szerepel.

Árak

A fuvardíj mindig 3 részből áll:

Alapdíj (távolságtól független, nappal max. 300 Ft, éjjel maximum 420 Ft)

Kilométerdíj (nappal max. 240 Ft, éjjel maximum 336 Ft)

Várakozási díj (nappal maximum 60 Ft, éjjel maximum 84 Ft)

A szokásos borravaló a teljes összeg 10%-a, ha az utas elégedett volt a szolgáltatással.

Taxi cégek

A fenti maximált viteldíjaknál a nagyobb taxi-vállalatok némelyike jóval alacsonyabb díjtétellel dolgozik, érdemes felírni a telefonszámaikat, mivel a telefonos taxirendelés olcsóbb, mint az utcán leintett taxi.

6x6 Taxi: 2-666-666

Buda Taxi: 2-333-333

Budapest Taxi: 4-333-333

City Taxi: 2-111-111

Főtaxi: 2- 222-222

Mobil Taxi: 333-1757

Rádió Taxi: 3-777-777

Taxi 2000: 2-000-000

Taxi4: 4-444-444

Tele5Taxi: 5-555-555

Volán Taxi: 4-33-33-22

Repülőtéri taxi

A repülőtér mindhárom terminálján Zóna Taxi néven fix díjas taxitársaság mûködik, mely nagy csomagterû, légkondicionált, nem dohányzó kocsikkal szállítja az utasokat és munkatársai idegen nyelven is beszélnek. (tel: 365-5555) A társaság négy zónára osztja a fővárost, a különböző zónákon belül a repülőtérről a városba illetve a városból repülőtérre fix tarifákkal dolgoznak.

 

[LAP TETEJÉRE]

Busz

Minden település elérhető ezzel az utazási eszközzel. Nagyobb távolságra közlekedő buszok általában már kényelmesek, légkondicionáltak. A jegyet a végállomásokon előre kell megvenni, de a közbeeső megállókban felszállva, a buszvezetőtől tudjuk megvenni.

 

 

[LAP TETEJÉRE]

Vonat

A magyar vasúthálózat középpontja Budapest. Belföldi intercity és expresszvonatok indulnak Budapestről a nagyobb vidéki városokba. Minden megyeközpont elérhető intercity járattal. Ezek, ha drágák is, esetenként elérik az uniós színvonalat. Sajnos ez nem mondható el az átlagos vonalakra, különösen a Budapest környéki, és a kelet felé irányuló járatok szerelvényei hagynak sok kívánnivalót. Egyes szárnyvonalakat a 2002-2005 években megszüntettek.

 

Vasúti információ:

MÁVDIREKT: Belföldről: 06 (40) 49 49 49

Külföldről: +36 (1) 371 94 49

 

Jegyárusítás:

A vasútállomásokon a jegypénztárakban, illetve:

MÁV Menetjegyiroda: Budapest 1051 József Attila utca 16.

Nyitva tartás hétfőtől- péntekig 09.00-18.00 Tel: 06 (1) 512 79 18

 

[LAP TETEJÉRE]

Helyi tömegközlekedés

[LAP TETEJÉRE]

Budapest

Budapest közlekedési szempontból szerencsés város: fejlett közlekedési hálózata révén gyakorlatilag éjjel-nappal bárhová el lehet jutni. A 180-nál is több buszjárat, 14 trolibuszjárat, 29 villamosvonal, 3 metróvonal mellett olyan történelmileg is jelentős és érdekes járatokkal szolgálja ki a közönséget, mint például a Budavári Sikló, a fogaskerekű vasút, vagy éppen a Libegő. Budapest tömegközlekedési hálózata busz, trolibusz, villamos, metró és helyiérdekű vasút (HÉV) vonalakból áll. A buszok, villamosok és trolibuszok 4.30 h és 23.00 h között közlekednek. A három metróvonal a Deák téren találkozik. A szerelvények a napszaktól függően 2-15 perces időközönként követik egymást, 4.30 h-tól 23.10 h-ig. A helyi érdekű vasutak (HÉV) a Csepel-szigetre, Ráckevére, a város déli részére, valamint Szentendrére, és Gödöllőre viszik az utasokat.

Vonaljegyek a metróállomásokon, jegyárusító automatákból, trafikokban vagy újságárusoknál vásárolhatók. A vonaljegy érvényes autóbuszra, trolira, metróra, villamosra, fogaskerekűre a vonal teljes hosszán, valamint a HÉV-re Budapest közigazgatási határán belül. Van átszállójegy, szakaszjegy, napijegy, 3 napos turistajegy, 10-es, illetve 20-as jegytömb. Érdemes ezek közül az éppen leggazdaságosabbat választani. A jegyet az utazás megkezdése előtt a jegykezelő automatával érvényesíteni kell. A közlekedési eszközökön, vagy a metrókijáratoknál karszalagos, fényképes igazolvánnyal ellátott ellenőrök kérhetik a jegyet ellenőrzésre.

A Helyi Érdekű Vasutak (HÉV) a Csepel-szigetre, a város déli részére, valamint a közeli Szentendrére, Gödöllôre és Ráckevére viszik az utasokat. A teljes tömegközlekedési hálózat áttekinthetô a metróállomások bejáratánál elhelyezett térképes tablókon. Ezeken az utazási feltételek angol és német nyelven is olvashatók. A 65. életévüket betöltött magyar állampolgárok (a külföldrôl hazatelepültek és a kettôs állampolgárságúak is) és az Európai Unió többi tagállamának állampolgárai díjmentesen utazhatnak a BKV járatain (kivéve a siklót, a libegôt és a hajójáratokat), ha személyazonosításra, illetve az állampolgárság igazolására alkalmas igazolványt/igazolást mutatnak fel az ellenôröknek.

Menetjegyek

Jegyek a metróállomásokon, jegyárusító automatákban, trafikokban vagy újságárusoknál kaphatók. A legcélszerûbb a metróállomásokon megvásárolni, mivel ott több jegy- és bérletfajta közül lehet választani. Vonaljegy : érvényes autóbuszra, villamosra, trolira, metróra, fogaskerekûre a vonal teljes hosszán, valamint a HÉV-re Budapest közigazgatási határán belül. A jegyet elôre meg kell váltani és a közlekedési jármûvön (metróknál a metrólejárat elôtt vagy a peronon) elhelyezett jegykezelô automatával érvényesíteni kell az utazás megkezdése elôtt.

Ellenôrök: a menetjegyet a közlekedési eszközökön vagy a metrókijáratoknál karszalagos, fényképes jelvénnyel ellátott ellenôrök (általában párban, de a metróknál 4-5 fô is lehet) kérhetik felmutatásra, ezért azt mindenkor ôrizzük meg az utazás befejeztéig. Ha érvényes jegy vagy bérlet nélkül utazunk vagy az utazási feltételeket megszegjük, pótdíjat kell fizetnünk.

BKV Ügyfélszolgálat:

VII., Akácfa utca 18.

Nyitva tartás:

Hétfő, kedd, csütörtök, péntek 8.00 - 17.00 óráig,

szerda 8.00 - 18.00 óráig,

szombat-vasárnap zárva

Az Ügyfélszolgálat postacíme:

1980 Budapest Pf. 11.

E-mail cím: ugyfelszolgalat@bkv.hu

Telefonszám:

06-1-BKV-INFO (06-1-258-4636)

www.bkv.hu

http://utvonal.bkv.hu/

 

[LAP TETEJÉRE]

Nagyvárosok

Miskolcon, Debrecenben, Szegeden és Pécsett villamossal is utazhatunk. A nagyobb városok kiterjedt helyi autóbuszhálózattal rendelkeznek.

 

 

[LAP TETEJÉRE]

Bank - Posta - Telefon

 

 

 

[LAP TETEJÉRE]

Bank

Bankok nyitvatartása

A bankok többnyire hétköznapokon 08:00-tól 16:00-ig vannak nyitva. A nyitvatartási idők bankfiókonként változhatnak. Minden bank zárva van az állami ünnepeken. Sok bankban működik non-stop nyitva tartó előcsarnok, ahol számos szolgáltatást automatákon keresztül akár éjszaka is használhat. A külföldről érkezőknek ajánlatos saját bankukkal egyeztetni, hogy használni tudják-e majd ezeket a lehetőségeket.

 

[LAP TETEJÉRE]

Posta

A postahivatalok hétfőtől péntekig áltanában reggel 8-től este 6-ig várják ügyfeleiket. Néhány nagyobb fiók szombat délelőtt vagy még tovább is nyitva van. Budapesten a Pillangó utcánál található postahivatal éjjel-nappal nyitva tart.

 

 

[LAP TETEJÉRE]

Telefon

 

A nyilvános telefonok érmével és kártyával is működnek. Telefonkártyát újságárusoknál, postahivatalokban és szupermarketekben vásárolhatunk meg.

 

A mentők, a rendőrség, a tűzoltóság és az általános segélykérő szám hívása ingyenes. Ha orvosi segítségre van szükség angol vagy más nyelven, a Falck cég 24 órás forródrótját tanácsos hívni. A rendőrség szintén üzemeltet angol nyelvű forródrótot Budapesten, kifejezetten az itt-tartózkodó külföldiek részére. A hívásokat a belvárosi, V. kerület Vigadó utca 4. szám alatti irodájukban fogadják, napi 24 órában.

Magyarországi telefonszámokról (vezetékes és mobil) a 198-as számon lehet érdeklődni.

Külföldi mobiltelefon-előfizetését általában akadálytalanul használhatja Magyaroszágon is. Három szolgáltató érhető el: a Vodafone, a T-Mobile és a Pannon hálózatára lehet csatlakozni. Az általános előhívószám belföldi hívásokhoz 06, amely után a körzetszámot és végül a telefonszámot kell tárcsázni. Vezetékes telefonról indított hívásokhoz nem szükséges az előhívószám használata, ha a hívó és a hívott egyazon körzetszámhoz tartozik.

Magyarország nemzetközi előhívószáma +36, Budapest körzetszáma 1. Nemzetközi hívásokat a 00, vagy a „+" előhívóval lehet indítani.

 

 

Mobilszolgáltatók

Mobiltelefonok használata esetén a lefedettség mindig tökéletes. 3 mobiltelefontársaság létezik: T-Mobile, Vodafone, Pannon GSM.

 

 

[LAP TETEJÉRE]

Egészség

 

 

 

 

[LAP TETEJÉRE]

Orvosi ellátás

 

 

A külföldiek orvosi ellátását néhány, állandó orvosi ügyelettel és nyelveket beszélő orvosokkal rendelkező magánvállalkozás látja el. Érdemes az ellátás előtt megtudni, hogy az orvos elfogadja-e az EU egészségbiztositási kártyát, mert ha nem, a kezelés diját a helyszinen kell kifizetni.A legnépszerübb ellátó az SOS Hungary Orvosi Szolgálat www.soshungary.hu A külföldiek követeljék meg a hivatalos, magyar előirásoknak megfelelő számla kiadását, mert az a biztositójuk otthon elszámolja. Ugyancsak elszámolja a biztositó a gyógyszerek árát. Fontos tudni, hogy az EU országokból érkezőknek is csak a magyar jogszabályok alapján és módon jár a gyógyszer és a gyószerár támogatás.

 

 

[LAP TETEJÉRE]

Gyógyszertárak

Magyarországon a gyógyszertárak általában 8:00-16:00-ig tartanak nyitva.

 

 

 

[LAP TETEJÉRE]

Kárügyintézés

Fontos!
Ha odakint baleset ért minket, vagy lopás, illetve egyéb bűncselekmény áldozatai lettünk, mindig vetessünk fel jegyzőkönyvet a helyszínen, hazaérkezés után már késő, jegyzőkönyv hiányában sem a biztosító, sem irodánk nem tud utólag intézkedni! Ha elégedetlenek vagyunk a szállodai szolgáltatással, vegyük fel a kapcsolatot helyi idegenvezetőnkkel, vagy kérjük a recepciós segítségét és minden esetben (fényképekkel és jegyzőkönyvvel) dokumentáljuk a történteket! Végső esetben -és csak akkor- hívja központi ügyeleti mobilszámunkat: (06-20-779-4104) Ha kötöttünk utasbiztosítást, hívjuk a biztosító éjjel-nappal hívható, magyar nyelvű segélyszámát, ahol szerződésünk kötvényszáma alapján tudnak segíteni.

Gépjárműlopás esetén:

Bulgáriában a gépjármű lopások száma évről évre csökken ugyan, de erre szakosodott bandák továbbra is lopják a nagy értékű és fiatal gépjárműveket. Már a határon való belépéskor kiszemelik azokat a járműveket, amelyeket el kívánnak lopni. A legkorszerűbb riasztó-berendezéseket is másodpercek alatt tudják hatástalanítani. Mindenképp azt tanácsoljuk, hogy aki Bulgáriába gépkocsival utazik, az kössön az autójára lopáskárra is kiterjedő CASCO biztosítást! Új szolgáltatásként a bolgár hatóságok bevezették a határon belépéskor díj fizetése ellenében kölcsönözhető GPS jelkövető beszerelését, amelyet aztán kilépéskor leszerelnek.

Akinek Bulgária területén ellopták az autóját, annak a következőképpen kell eljárnia a problémamentes hazautazás érdekében:

1. A káreset helyszínén illetékes Rendőrkapitányságon bejelentést kell tenni a történtekről, ahol jegyzőkönyvet vesznek fel, és erről igazolást adnak ki.

2. A kerületi Ügyészségtől igazolást kell beszerezni a Rendőrkapitányságon tett bejelentésről.

3. A 2. pontban említett ügyészségi igazolás hitelesítése a Legfőbb Ügyészségen, Szófiában történik.

Ugyancsak gyakoriak a külföldiek sérelmére elkövetett "trükkös lopások", amikor a leggyakrabban a gépjármű hátsó kerekét benzinkútnál, parkolóban kiszúrják, hogy az néhány száz méter megtétele után leengedjen. Majd a "segítőkész", időnként még magyarul is tudó, a defektet jelző, esetleg a szerelésben is segédkező személy elvonja a járművezető figyelmét az utastérről, ahonnét aztán szakavatott módon néhány másodperc alatt az utazó kézitáskáját - amiben legtöbbször az okmányokon kívül a pénze is volt - ellopják. Ilyen esetek megfelelő odafigyeléssel elkerülhetők.

Egyrészt javasoljuk, hogy minden utazó a legfontosabb okmányairól (útlevél adatoldala, jogosítvány, forgalmi engedély, zöldkártya) még indulás előtt készítsen fénymásolatot és azt olyan helyen tárolja, amely nehezen hozzáférhető! Másrészt műszaki, vagy egyéb okból történő megállás esetén ne maradjon könnyen látható és elérhető helyen érték, vagy értéket tartalmazó kézitáska. Egy esetleges defekt szerelésekor célszerű az utasteret bezárni!

[LAP TETEJÉRE]

Hasznos elérhetőségek

 

Fontosabb telefonszámok:

Mentők: 104
Rendőrség: 107
Tűzoltóság: 105
Általános segélyhívó: 112
Különleges tudakozó: 197
Belföldi tudakozó: 198
Nemzetközi tudakozó: 199
Autóklub segélyhívó: 188
Pontos idő: 180
Tourist Police (0-24): 06-1-438-8080
Nonstop orvosi segítség angol nyelven (Falck SOS Hungary): 06-1-2000-100
Éjjel-nappal nyitvatartó gyógyszertár: Budapest VI. ker, Teréz krt 41. (telefon: 06-1-311-4439), az Oktogonhoz közel
Budapest Ferihegyi repülőtér (járatinformáció) : 06-1-296-7155
Elveszett csomagok utáni érdeklődés, terminál 2A: 06-1-296-8108, 06-1-296-7217
Elveszett csomagok utáni érdeklődés, terminál 2B: 06-1-296-7690, 06-1-295-3480
Ferihegy Terminal 2A - érkezések: 06-1-296-8000
Ferihegy Terminal 2A - indulások: 06-1-296-7000
Ferihegy Terminal 2B - érkezések: 06-1-296-5052
Ferihegy Terminal 2B - indulások: 06-1-296-5883
Belföldi és nemzetközi vasúti tudakozó: MÁVDIREKT 06-1-371-944

 

[LAP TETEJÉRE]

Vásárlás

 

 

 

[LAP TETEJÉRE]

Nyitvatartás

 

Üzletek nyitvatartása: hétfő-szombat 8.00-18.00, az élelmiszerboltok többsége azonban vasárnap is nyitva tart.

 

[LAP TETEJÉRE]

Jellemző árak

1 kg kenyér: 250Ft
1l tej: 200 Ft
tojás (10 db) 300 Ft
2l ásványvíz 140Ft
1kg krumpli 133Ft
1kg paradicsom 300 Ft

 

[LAP TETEJÉRE]

Ajándékötletek

 

 

Szalámi

A leghíresebb magyar szalámit a Pick cég gyártja. A Pick szalámi különlegessége, hogy fehér nemespenésszel van külseje borítva. A Pick Téliszalámit 1869 óta gyártják, és azóta számos európai országba importálják. Fogyaszthatja szendvicsben felvágottként, vagy önmagában előételként, minden formájában kiváló.

Herendi porcelán

A híres Herendi porcelán a magyarországi Herend városának különleges gyártmánya. A porcelán minden egyes darabja kézzel festett. A 18. század közepétől kezdődött meg gyártása, és azóta a világ minden részén megtalálható. A Herendi Porcelánmanufaktúra boltjai New York-ban, Pekingben, Sydneyben és a világ szinte összes nagyvárosában árusítják a gyönyörű porcelánt. Lepje meg családját vagy barátait, ajándékozzon nemes Herendi porcelánt!

Tokaji bor

A Tokaji Aszú az egész világon ismert magyar desszertbor, melyet a Tokaj-Hegyalja borvidéken készítenek. A kiváló termőhely és a érlelés speciális módja, amely a szőlőt aszúvá változtatja, teszi a Tokaji Aszút ilyen különlegessé. A tokaji borok különböző típusai, a Furmint, a Szamorodni, az Aszú vagy a Hárslevelű, mindannyian a borvidék világhírű, kitűnő borai.

Unicum

A magyar specialitás, az Unicum egy fekete likőr, mely több mint 40 különböző gyógynövényt tartalmaz. Gyártója a Zwack család, akik immár több, mint 200 éve gyártják az italt, titkos recept alapján. Az Unicum új terméke, az Unicum Next is egyre népszerűbb az országban, a két ital közti különbség az Unicum Next gyümölcs ízesítésében és kevésbé keserű utóízében rejlik.

Pirospaprika

A pirospaprika gyakran használt fűszernövény a magyar konyhában. Az ország déli, melegebb vidékein termesztik, a legfontosabb termelők Szeged és Kalocsa. A legenda szerint ebben a két régióban az emberek átlagéletkora magasabb volt, mint az ország többi részén, és a tudósok szerint ez a sok pirospaprika fogyasztásának volt köszönhető. A Magyar pirospaprika világszerte ismert gyönyörű piros színéről és kiváló ízéről. A pirospaprika lehet csípős vagy édes, ám a túl csípős íz nem jellemző a magyar ételekre, melyek ebből az ízletes zöldségből vagy tört, szárított változatából készülnek.

 

 

[LAP TETEJÉRE]

Hasznos tudnivalók

 

 

 

 

[LAP TETEJÉRE]

Közbiztonság

A közbiztonság az európai átlagnak megfelelő. Általánosan elmondható, hogy a főváros közbiztonsága rosszabb az átlagnál, így itt lehetőleg kerüljük a bűnözés szempontjából veszélyes területeket.

 

[LAP TETEJÉRE]

Szokások

Borravaló:

Magyarországon általános szokás a borravalózás, ami azt jelenti hogy bizonyos szolgáltatásokért (ha elégedettek vagyunk), a hivatalos árnál kb. 10%-kal többet fizetünk, általában úgy, hogy a végösszeg kerek legyen. (Pl. 1120 forint helyett 1200 vagy 1300 forintot adunk.) Illik borravalót adni például a vendéglátóhelyeken, a taxiban vagy a fodrásznál.

Ünnepek:

A jellegzetes magyar ünnepek közül a legrégebbi az államalapító István király ünnepe, augusztus 20-án. Ilyenkor tartják a Szent Jobb körmenetet, az új kenyér megszentelését, valamint este a budapesti tűzijátékot.

Március 15. a magyarság legnagyobb nemzeti ünnepe, az 1848-as forradalom emléknapja. Ezen a napon tört ki a pesti egyetemi ifjúság lelkes tüntetése a Habsburg elnyomás ellen, és a vér nélkül diadalra jutó pesti forradalom eredményeképpen megalakult a független magyar kormány. A béke azonban nem lehetett tartós az osztrák császár szószegése miatt, aki a magyarság hősies szabadságharcát végül csak az Orosz Birodalom segítségével tudta leverni.

Október 6. a szabadságharc tizenhárom tábornoka (az aradi vértanúk) kivégzésének emléknapja. A kivégzés előestéjén sörrel vigadó osztrák börtönőrök viselkedése miatt attól fogva a magyarok sörrel nem koccintanak. (Egyesek szerint ez a nemzeti fogadalom csak 150 évig, azaz 1999-ig volt érvényes, de vannak, akik továbbra is megtartották a szokást.) A szabadságharc elbukott, de erkölcsi ereje azóta is hat a lelkekben.

Október 23-a a legújabb nemzeti ünnep. 1956 őszén a „magyar csodáról” írtak a nagyvilág újságjai: egy kis nép fellázadt a nagy szovjet birodalom ellen. Az 1956-os forradalmat leverte a túlerő, de emléke máig ható erő a nemzet életében. Hivatalos állami ünneppé csak az 1989-es rendszerváltás óta válhatott. A három nemzeti ünnep Magyarországon egyben munkaszüneti nap is.

Emellett sok magyar számon tartja a három nemzeti gyásznapot, az említett október 6-át, november 4-ét az 1956-os forradalom leverésének napját, valamint június 4-ét is. 1920. június 4-én darabolták fel ugyanis a történelmi Magyarországot a trianoni békeszerződés (amelyet Magyarországon legtöbben diktátumnak neveznek) során, aminek következtében több mint három millió magyar kisebbségbe és sok helyen elnyomás alá került.

[LAP TETEJÉRE]

Hálózati feszültség

 

A hálózati feszültség Magyarországon 220/230 V.

 

 

[LAP TETEJÉRE]

Gasztronómia

 

Magyarországon a reggeli általában péksütemény vagy szeletelt kenyér szendvicsként (margarinnal vagy vajjal és felvágottal, pástétommal, tojással, sajttal, paprikával, paradicsommal vagy más nyers zöldségekkel, dzsemmel vagy lekvárral), illetve kolbásszal, virslivel, halkonzervvel, töpörtyűvel, szalonnával fogyasztva, esetleg müzli, tojásrántotta, pirítós, zsíroskenyér, bundáskenyér, lecsó stb. Reggelire meleg italt szokás inni, teát, kávét, kakaót, tejet. Az ebéd hagyományosan két vagy három fogásból áll, az első fogás leves, a második a főétel, a harmadik valamilyen desszert, friss gyümölcs vagy befőtt. Kiadós, tartalmas leves esetén a második fogás valamilyen tartalmasabb desszert is lehet (túrós csusza, palacsinta, bukta, gombóc, stb.) A főétel legalább öt fő típusba sorolható: az első valamiféle hús körettel (ami általában krumpli, rizs, rizibizi, nyers vagy párolt zöldségek, metélttészta, nokedli, tarhonya, néhány ételnél a hússal összekeverve, pl.: paprikás krumpli, rizseshús), a második a rakott, a töltött és a káposztás ételek típusa (rakott krumpli, töltött paprika, rakott káposzta, töltött káposzta, székelykáposzta stb.), a harmadik valamilyen főzelék húsfeltéttel, a negyedik a kásák és pépes ételek csoportja (tejbegríz, puliszka stb.), az ötödik típust pedig a különböző tésztaételek képviselik (metélttészták, lángos, dübbencs stb.) Az első típusú főételhez általában külön kistányérban savanyúságot is fogyasztanak. A különféle húsokból készíthető pörkölt az egész világon ismert magyar étel (angolul goulash, németül gulasch). A húsokat ezenkívül még számtalan módon készítik el (pl. sültek, paprikások, rántott és főtt húsok, fasírtok stb.) Hús helyett néha hal vagy gomba szerepel, ezek szintén változatos módokon készíthetőek. A leves és főfogás mellé sokan kenyeret fogyasztanak, ami általában ki is van rakva kosárba. Az ételek utólagos fűszerezésére többnyire só, őrölt bors és paprika (főleg őrölt pirospaprika, néha paprikakrém, friss vagy szárított erőspaprika) található az asztalon, illetve egyes ételekhez porcukor, tejföl, ecet, mustár, ketchup, majonéz, torma, tartármártás. A vacsora vagy az ebédhez hasonló meleg étel (gyakran csak főfogás leves nélkül), vagy pedig a reggelihez hasonló hideg étel. Az idegen konyhák ételei közül a legnépszerűbbek az olasz spagetti, makaróni és pizza, a zsidó sólet és az amerikai hamburger és hot dog. Az ünnepi ételek karácsonykor főételként a hal vagy a töltött káposzta, desszertként a beigli vagy a foszlós kalács, illetve a mézeskalács, szilveszterkor a virsli, a lencseleves vagy lencsefőzelék, a kocsonya, farsang idején a disznótoros (hurka és kolbász) és a fánk, húsvétkor pedig a sonka tojással. Születésnapi desszertként tortát szokás fogyasztani. A vendéget hagyományosan friss pogácsával fogadják vagy búcsúztatják. A különleges magyar desszertek, édességek közé tartozik például a dobostorta, somlói galuska, rétes, pite, mákosguba, túróstáska, kakaóscsiga, túrórudi stb.

 

[LAP TETEJÉRE]

Természet

Az ország területén nincsenek nagy szintkülönbségek, legalacsonyabb pontja tengerszint felett 78 méter, amit Szegedtől délre, Gyálaréten mértek, legmagasabb pontja pedig tengerszint felett 1014 méter, a Mátra Kékes nevű csúcsán található.

Az ország természetföldrajz szempontjából hat nagy tájra osztható, ezek az Alföld, a Kisalföld, az Alpokalja, a Dunántúli-dombság, a Dunántúli-középhegység és az Északi-középhegység.

[LAP TETEJÉRE]

Éghajlat

Magyarország három éghajlati terület határán helyezkedik el; időjárását a keleti nedves kontinentális, a nyugati óceáni és a déli-délnyugati mediterrán hatás alakítja. Az évi középhőmérséklet +8-12 °C, amelynek viszonylag magas, 20-25 °C-os az ingadozása. A hőmérséklet átlagos értéke januárban a legalacsonyabb, -2-4 °C, júliusban a legmagasabb, 23-25 °C. A napsütéses órák száma évente 1700-2100 óra között van; ez az Alföldön a legmagasabb és a hegyvidéken a legkisebb, ami fontos tényező a mezőgazdaság szempontjából. Az évi átlagos csapadékmennyiség 500-1000 mm, az Alföldön 500-600 mm, a hegyvidéken 800-1000 mm. A csapadék majdnem fele télen, hó formájában hull. A valaha mért legalacsonyabb hőmérsékletet, mínusz 35°C-ot 1940. február 16-án Görömbölytapolcán, Miskolc közelében regisztrálták.

[LAP TETEJÉRE]

Vízrajz

A Kárpát-medence csaknem teljes egészében a Duna vízgyűjtő területéhez tartozik. Magyarország azonban nemcsak édesvízben, de hévizekben is gazdag, sőt Európa hévízben leggazdagabb tájegysége. Az ásványi anyagokban dús gyógyvizek hőmérséklete olykor a 70 °C-ot is meghaladja.

 

[LAP TETEJÉRE]